Látnivalók

A helyi monda szerint Krisztus halála után anyja, Mária bánatában a világot járta. Bükkszentkereszt mellett elhaladva ezen a kövön pihent meg, amely felvette ültének formáját. Szűz Mária testétől költözött a kőbe gyógyító erő.

Kedvelt kirándulóhely Bükkszentkereszt határában.
A legenda szerint IV. Béla király vitézei a Muhi csatából menekülve itt, a Lófőtisztáson ütköztek meg utoljára a tatár hordákkal, mielőtt a király elérte a biztonságos bélapátfalvi kolostort. Ezért állítottak itt emlékművet IV. Bélának.

A Nagy-mező – hazai viszonylatban egyedülállóan – 900 méter feletti magasságban terül el. A hegyek övezte Bükk-fennsík központi része. Természetkedvelők tömegei keresik fel, hogy gyönyörködjenek a nyíló virágok szépségében.

Figyelemreméltóak a geológiai formái is: felszínét víznyelők szabdalják, melyeket a helyiek töbröknek (tebreknek) neveznek. A töbrökben összegyűlt víz a hegység belsejében földalatti járatokban utat törve magának az alacsonyabban fekvő forrásokból tör felszínre. A terület növényvilága nagyon változatos: a töbrök alján és oldalain borókások, rekettyések váltják egymást, a mező többi részein pedig változatos, ritka, védett virágokat találhatunk, mint az északi sárkányfű, csinos tárnicska, füles kosbor, kakukk szegfű.

A helyi mikroklíma a geológiai viszonyoknak megfelelően elég hűvös, a víznyelők alján nyáron sem ritka a 0 fok körüli hőmérséklet. A felszín nyitottsága miatt szinte állandó légáramlás tapasztalható. A töbrökkel, magashegyi bükkösökkel, hegyi rétekkel gazdagított felszín a természetjárók paradicsoma.

Az első bükki üveghuta helye a Márkus patak völgyében, Óhután (ma Bükkszentlászló) található.
A második üveghuta Újhután (a mai Bükkszentkereszt).
A harmadik Répáshutai üzemet 1790-ben a Nógrád megyei származású, Stuller János építette.
A negyedik üveghuta a – mára már elpusztult településen lévő – Gyertyánvölgyi volt, melynek alapítója 1834-ben Schir József volt. Emlékét a még ma is meglévő temető őrzi. 2000 évtől kezdődően a Magyar Millennium Kormánybiztos Hivatala támogatásával és a települések összefogásával feltárásra, rekonstruálásra, tájékoztató táblák elhelyezésére és információs anyagok megjelentetésére került sor.

A Bükki Üveghuták Ipartörténeti Múzeuma a Bükk hegység üveghutáinak fennmaradt anyagát mutatja be alapításuktól napjainkig, levéltári és egyházi dokumentumok alapján. Kiemelten foglalkozik az utolsó üveghuta történetével, az alapító Schusselka családdal, melynek 10 gyermekéből házasságok útján egy nagy, kiterjedt család jött létre, s melynek tagjai alapították a Telkibányai és a Hollóházi porcelángyárat.

Szabó György – a bükki füvesember – évtizedek óta járja a Bükkszentkereszt környéki mezőket gyógynövények után kutatva. Teái számtalan betegségben szenvedőnek segítenek a gyógyulásban. Tudását a nagymamájától örökölte, aki szintén a nagyanyjától tanulta, hogy fűben, fában orvosság van. A javasasszony unokája ma is gyűjti a gyógynövényeket, figyeli hatásukat, kutat újabb fajták után.

Tevékenysége nyomán megalakult a Bükki Fűvészmester és Népgyógyászati Egyesület, melynek működtetésében egy gyógynövénykert és gyógynövényes ház várja a vendégeket.

A Garadna-völgyben a két patak összefolyásánál kialakult kisebb, természetes tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vashámorok – vízzel hajtott pörölyök – működéséhez szükséges vizet.

Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt.

Látnivalói:
– Palotaszálló
– Függőkert
– Lillafüredi vízesés
– Patrona Hungariae szoborfülke
– Limpiászi kereszt
– Anna-mésztufabarlang
– Szent István-cseppkőbarlang
– Szeleta-barlang (ősemberbarlang)
– Hámori-tó
– Molnár-szikla
– Hámori-szikla
– „A szikla” (titkos katonai objektum)
– Kohászati Múzeum

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút (rövidítve: LÁEV) amelyet a kisvasutakkal foglalkozó könyvek úgy emlegetnek, mint Magyarország egyik legszebb vonalvezetésű vonala.
A vasutat 1920-ban kezdték el megépíteni, és 1920. november 4-án alig 9 hónappal az építkezés megkezdése után átadták a Fáskert – Garadna 17,7 km hosszú fővonalat. 1922-ban megépült a ládi 4 km-es, majd hamarosan a parasznyai, akkor még csak Mahócáig vezető mintegy 11 kilométeres szárnyvonal. Ebben az évben megépült a Diósgyőr-szénbánya rakodó, valamint átadják a Vásárhely-hegyi rakodóig vezető 4,5 km hosszú Tatárároki szárnyvonalat.
A fővonalon 1923-ban indult meg a menetrend szerinti személyszállítás.
1939-ben a kisvasút hálózatának hossza 36,3 km volt, rajta tíz pályaudvar és huszonhat megállóhely működött. Ekkor több, mint egymillió árukilométert teljesített a kisvasút. 1939-és 1940 között a Mahóca – Taksalápa közötti 3,8 km-es vonalszakasz. 1947-ben további fejlesztés volt még a Taksalápa – Farkasgödör-Örvénykő vonalszakasz kiépítése, mely 1948-ra fejeződött be. Ezzel a hosszabbítással a mahócai szárnyvonal hossza több, mint 17 km lett.
A motorizáció miatt a teherszállítás 1938 óta fokozatosan csökkent, majd végül 1994-ben végleg megszűnt. A teherforgalom csökkenése miatt 1990-ben felszedték a Kerek-hegyi- és 1994-ben a Ládi szárnovalakat. A LÁEV innentől kezdve csak személyforgalmat bonyolít.

Faszéntüzelésű nagyolvasztó (a köznyelvben tévesen elterjedt nevén „őskohó”).
Az újmassai őskohó Magyarország egyik legfontosabb ipari műemléke, Európában is ritkaságnak számít (Hasonló ipartörténeti emlék Európában is csak három található. ). Fazola Henrik 1772-ben vasolvasztót épített Felső-Hámorban (ma Miskolc-Ómassa), és az üzem beindításához stájer és felvidéki, vasgyártásban jártas szakembereket telepített le. Fia, Fazola Frigyes 1813-ban Újmassán egy korszerű vaskohót, vasművet telepített.
A kohó 1872-ben állt le végleg.

A Szinva-patak völgyében mésztufa pincékben keltették a különböző tenyésztelepekről szállított ikrát, majd a kikelt ivadékot telepítették a patakokba, és a Hámori-tóba. Az 1932-es Hámori-tavi halpusztulást követően Herman Ottó 1906-os tervei alapján a Magyar Királyi Erdőigazgatóság 1932 őszén megkezdte a pisztrángtelep építését a Garadna-völgyében, ahol a Margit-forrás állandó hőmérsékletű, oxigén dús vize az ikrakeltetésre, tavak táplálására a legmegfelelőbb volt.
Jelenleg a gazdaság 1,0 hektáron 3700 m2 vízfelülettel, 18 medencével üzemel. A termelés mellett takarmányozási, keresztezési kutatásokat, valamint a megye vizeinek hal-faunisztikai, ökológiai felmérését és szaktanácsadást is végeznek.

A telepen május 01-től szeptember 30-ig halsütödét is működtetnek.

A Bükk rejtekében, 710 m magasságban, a világtól elzárt ősvadonban épült föl a pálos szerzetesek kolostora, igazi, remeték számára való helyen.
1240-ben Dédes és Tardona határjárásában már említenek ezen a környéken élő remetéket. A pálos kolostort 1313 előtt alapította az Ákos nembeli István nádor a Szentlélek és Krisztus Teste tiszteletére.
A kolostor területén folyó ásatások során egy felnőtt által védőn átölelt gyermeket találtak régészek a kolostor egy nemrég feltárt sírjában. Egyelőre csak találgatnak, hogyan került egy gyermek a szerzetesközösség temetőjébe.

A Miskolci Állatkert és Kultúrpark – korábbi nevén Vadaspark – öt kontinens több mint 120 állatfajának közel 700 egyedét mutatja be, különleges erdei környezetben. A fák között sétálva a Kárpát-medence vadon élő állatai mellett egzotikus fajokkal, ősi magyar és távoli tájakon élő háziállatokkal is megismerkedhetnek a vendégek. Az állatkert területe a Bükki Nemzeti Parkkal szomszédos, így annak természetes növény- és állatvilágából is ízelítőt kaphatnak a látogatók. Mindemellett völgyhíddal, magaslessel és számos programmal várják a családokat, óvodás, iskolás és nyugdíjas csoportokat.

A Miskolc egyik legnagyobb turisztikai látványosságának számító Diósgyőri vár több mint ezer éves történelemmel büszkélkedhet, hisz a honfoglaló magyarok már egy korábbi időkből származó, mészkődombra emelt földvárra leltek az akkor még mocsaras vidéken.
A vár avar kori neve, a Geurut (gyűrű, kör), amely később a Győr szavunkat eredményezte, az avarság jellegzetes építkezési stílusára utal, akik jellegzetesen kör alakú földvárakat építettek. A avarok által épített, belülről facölöpökkel megerősített, kövekkel kitöltött és körülárkolt erődítményeket nevezi a történelem „győrőknek”.
A Diósgyőri vár ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye első számú turisztikai vonzereje, egész évben számos rendezvénnyel, fesztivállal és kiállítással várja látogatót és a kikapcsolódni vágyókat.

A Bükki Csillagda kiállításának központi témája a Nap. Éltető csillagunk Földre gyakorolt hatása mellett a csillagtípusokat, a csillagok életét és Napunk szemmel láthatatlan jellemzőit is bemutatjuk. A hő érzékelése, a látható és láthatatlan sugárzások mind-mind terítékre kerülnek, sőt holografikus kijelzők, hologúlák és a kiterjesztett valóság (AR) segítségével kalauzolják el a látogatókat ebbe a lenyűgöző világba.
A Bükki Csillagdában helyet kapott egy hazánkban páratlan meteoritgyűjtemény, mely bizonyos meteorit-típusok vonatkozásában Magyarország legnagyobb kiállított meteoritjait is jelenti. A látogatók megérinthetik ezeket az űrből érkezett köveket, valamint megfigyelhetik szerkezetüket is egy speciális mikroszkóp segítségével.
A világ legnagyobb sorozatgyártásban készült csillagászati kupolája alatt kapott helyet a létesítmény fő műszere egy 61 cm átmérőjű Korrigált Dall-Kirkham típusú asztrográf, mely a beépített korrekciós lencse segítségével pontszerű leképezést, kóma- és gömbi hiba mentességet biztosít. A távcső elsődlegesen asztrofotózás céljára készült, ám vizuális (szabadszemes) észlelésekre is kiváló a hozzá használt magas minőségű két colos okulárokkal.
A Közép-Európában páratlan élményt nyújtó planetárium 50 férőhelyes. Az égbolt csodáit a 8 méter átmérőjű, különleges – perforált alumíniumból készült – kupolán jelenítjük meg. A minden várakozást felülmúló több, mint 100 négyzetméter nagyságú látványt négy, egyszerre működő lézerprojektor szolgáltatja 4K minőségben.
VR-szobákban és az előtérben elhelyezett VR-platformokon a modern kor technikáját is segítségül hívják: így az Apollo 18 küldetés során (kétszemélyes kaland); egy marsi kanyonban; a Hold felszínén; vagy éppen a Nemzetközi Űrállomás közelében segíthetnek látogatóink egy-egy éles helyzet megoldásában űr-béli missziók keretében. Ám, ha ez sem lenne elég, akkor madártávlatból élhetik át a sárkányrepülés élményét, és nézhetnek szét 360 fokban a Bükk fölött.